A dobozra írt Wi-Fi-sebesség szinte mindig elméleti maximum. A valós sebességet nem egyetlen szám határozza meg, hanem az, hogy a hálózat minden eleme mennyire illeszkedik egymáshoz: milyen szabványt támogat a router vagy access point, mit tud a klienseszköz, hány antennát használ, mekkora a csatornaszélesség, mennyi eszköz csatlakozik egyszerre, és milyen környezetben működik a hálózat.
Az elméleti és a valós sebesség nem ugyanaz
A Wi-Fi-szabványokhoz megadott adatsebesség mindig laboratóriumi, ideális környezetre vonatkozó elméleti érték. A ténylegesen mérhető sebesség ennél jellemzően alacsonyabb, mert a vezeték nélküli kapcsolat megosztott közeg: ugyanazt a rádiós csatornát több eszköz használja, és a forgalmat az eszközök egymással megosztva bonyolítják le. Emiatt a valós teljesítményt nem csak az számítja, hogy „Wi-Fi 5”, „Wi-Fi 6” vagy „Wi-Fi 7” felirat van az eszközön, hanem az is, hogy ebből a gyakorlatban mi használható ki.
| IEEE szabvány | Generációs jelölés | Megjelenés ideje | Működési frekvencia (GHz) | Sebesség (jellemző) (Mbit/s) | Sebesség (maximális) (Mbit/s) | Hatótávolság beltéren (méter) | Hatótávolság kültéren (méter) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Eredeti 802.11 | (nincs) | 1997 | 2,4 | 0,9 | 2 | ~20 | ~100 |
| 802.11a | (nincs) | 1999 | 5 | 23 | 54 | ~35 | ~120 |
| 802.11b | (nincs) | 1999 | 2,4 | 4,3 | 11 | ~38 | ~140 |
| 802.11g | (nincs) | 2003 | 2,4 | 19 | 54 | ~38 | ~140 |
| 802.11y | (nincs) | 2008 | 3,7 | 23 | 54 | ~50 | ~5000 |
| 802.11n | Wi-Fi 4 | 2009 | 2,4 / 5 | 74 | 600 | ~70 | ~250 |
| 802.11ac | Wi-Fi 5 | 2013 | 5 | 500 | 1300 | ~140 | ~350 |
| 802.11ax | Wi-Fi 6 | 2021* | 2,4 / 5 / 6** | 700–900 | 9608 | ~35–70 | ~150–250 |
| 802.11ax | Wi-Fi 6E | 2021* | 6 | 800–1200 | 9608 | ~25–50 | ~100–200 |
| 802.11be | Wi-Fi 7 | 2024 | 2,4 / 5 / 6 | 1500–3000+ | 40000+ | ~25–50 | ~100–200 |
Megjegyzés: A fenti értékek tájékoztató jellegűek. A valós Wi-Fi sebességet a szabvány mellett a klienseszköz képességei, az antennák száma, a csatornaszélesség, az egyidejűleg csatlakozó eszközök száma, valamint az otthoni vagy irodai környezet is jelentősen befolyásolja.
* A Wi-Fi 6 kereskedelmi megjelenése korábbi, az IEEE 802.11ax szabvány végleges publikált formája 2021-es.
** A Wi-Fi 6E nem külön IEEE szabvány, hanem a 802.11ax 6 GHz-es használatának piaci elnevezése.
A két végpontnak egyeznie kell
Az egyik legfontosabb szabály, hogy a kapcsolat sebességét mindig a gyengébbik oldal korlátozza. Hiába tud egy access point Wi-Fi 6E-t vagy Wi-Fi 7-et, ha a laptop vagy telefon csak Wi-Fi 5-öt támogat. Ugyanez igaz a frekvenciasávra, a csatornaszélességre és a térbeli adatfolyamokra is. A valós linksebességhez az access pointnak és a kliensnek is támogatnia kell ugyanazokat a képességeket.
Az antennák száma és a MIMO közvetlenül számít
A Wi-Fi sebességét jelentősen befolyásolja, hogy az eszközök hány antennával és hány térbeli adatfolyammal dolgoznak. Nem ugyanazt tudja egy 1×1-es mobiltelefon, egy 2×2-es notebook és egy 4×4-es üzleti access point. Több antenna mellett magasabb linksebesség érhető el, de csak akkor, ha ezt mindkét oldal támogatja.
A csatornaszélesség legalább ennyire fontos
A 20, 40, 80, 160, sőt Wi-Fi 7 esetén akár 320 MHz-es csatornák között óriási különbség van. Minél szélesebb a csatorna, annál nagyobb lehet az elméleti adatsebesség. Ez azonban nem mindig jelent jobb valós eredményt, mert zsúfolt környezetben a szélesebb csatorna nagyobb átfedést és több zavarást is hozhat. Ezért egy irodaházban vagy társasházi környezetben sokszor a keskenyebb, stabilabban használható csatorna ad jobb tényleges eredményt, mint egy papíron gyorsabb, de túlterhelt széles csatorna.
Az irodai és az otthoni környezet nem ugyanaz
Otthoni környezetben jellemzően kevesebb kliens, kisebb terület és egyszerűbb rádiós környezet mellett működik a hálózat. Irodában viszont több felhasználó, több egyidejű kapcsolat, több szomszédos hálózat, több hozzáférési pont és sokkal nagyobb sűrűség terheli ugyanazt a spektrumot. Emiatt ugyanaz az access point vagy router teljesen más valós sebességet adhat egy családi házban és egy nyitott irodában. Vállalati környezetben nem csak az egy kliensre jutó csúcssebesség fontos, hanem az is, hogy sok eszköz mellett mennyire marad kiszámítható a teljesítmény. Példaként említeném, hogy az Aruba dokumentációja is külön méri a throughput és a client density mutatókat, ami jól mutatja, hogy a klienssűrűség önálló tervezési tényező.
A csatlakozó eszközök száma csökkenti az egy eszközre jutó sebességet
A Wi-Fi megosztott erőforrás. Minél több eszköz használja egyszerre ugyanazt a rádiót és csatornát, annál kisebb lesz az egy kliensre jutó tényleges sávszélesség, különösen akkor, ha ezek között régebbi, lassabb kliensek is vannak. Nem csak az számít, hány felhasználó van jelen, hanem az is, hogy milyen forgalmat generálnak: böngészés, videóhívás, felhőmentés, nagy fájlmásolás vagy streamelés teljesen más terhelést jelent.
A távolság, falak és zavarás továbbra is alapvető tényezők
A valós sebességet továbbra is erősen befolyásolja az access pointtól való távolság, a falak, födémek, üvegfelületek, fémszerkezetek és minden olyan anyag, amely csillapítja vagy visszaveri a jelet. Emellett a szomszédos Wi-Fi-hálózatok, Bluetooth-eszközök és más rádiós források is ronthatják a teljesítményt. Ez különösen a 2,4 GHz-es sávban jelent gondot, ahol jellemzően nagyobb a zsúfoltság.
A Wi-Fi önmagában nem lehet gyorsabb, mint a vezetékes és internetes háttér
A mért sebesség nem csak a rádiós kapcsolaton múlik. Ha az access point csak 1 Gbps-os Ethernet uplinkkel csatlakozik, vagy az internetkapcsolat ennél lassabb, akkor a Wi-Fi oldalon hiába lenne magasabb elméleti kapacitás, nem fogja tudni kihasználni. Ugyanez igaz a switchportokra, a szolgáltatói sávszélességre, sőt a végponti eszköz processzorterhelésére is. A teljes lánc sebessége mindig a legszűkebb keresztmetszethez igazodik. ű
A régi „szabvány = sebesség” szemlélet már kevés
Régebben elég volt nagyjából annyit mondani, hogy 802.11n, 802.11ac vagy 802.11ax. Ma ez önmagában kevés. Ugyanazon szabványon belül is teljesen eltérő eredményt adhat egy belépőszintű 2×2-es otthoni router és egy több rádiós, nagy klienssűrűségre tervezett irodai access point. A Wi-Fi 7 tovább növeli az elérhető sebességet többek között 320 MHz-es csatornákkal, 4096-QAM-mal és multi-link működéssel, de ezt is csak kompatibilis kliensek és megfelelő rádiós környezet mellett lehet kihasználni.
Összegzés
A valós Wi-Fi sebességet mindig több tényező együtt határozza meg. Számít, hogy az access point és a csatlakozó eszköz ugyanazt a szabványt és ugyanazokat a képességeket támogassa, milyen frekvenciasávot és csatornaszélességet használsz, hány antenna dolgozik az eszközökben, és egyszerre hány kliens terheli a hálózatot. Ugyanilyen fontos az is, hogy otthoni vagy irodai környezetről van szó, milyen messze vannak az eszközök, mennyi fal vagy egyéb akadály van köztük, illetve mennyi zavarás éri a vezeték nélküli kapcsolatot. Emellett a háttérben a vezetékes hálózat és az internetkapcsolat sebessége is határt szabhat a tényleges teljesítménynek.
Ezért ma már nem igazán az a jó kérdés, hogy „mekkora a Wi-Fi sebessége”, hanem inkább az, hogy a te környezetedben, a használt eszközökkel és a csatlakozó készülékek számával milyen valós teljesítmény érhető el.
Ha nem vagy biztos benne, hogy nálad mi fogja vissza a Wi-Fi sebességet, érdemes szakemberrel átnézetni a hálózatot. Cégünk ebben is segít: legyen szó otthoni vagy irodai Wi-Fi-ről, hálózattervezésről, eszközválasztásról vagy a meglévő rendszer optimalizálásáról, fordulj hozzánk bizalommal.
Informatikai szakember, aki hálózatok tervezésére és üzemeltetésére specializálódott. Tapasztalattal rendelkezik tűzfal rendszerek kialakításában, Windows kiszolgálók és klienskörnyezetek kezelésében, valamint Microsoft 365 megoldások bevezetésében, felügyeletében és oktatásában.